Ifj. Zsuráfszki Zoltán, koreográfus ezt a nehézséget is áthidalta, s átéléssel mesélt a 4nő című táncszínházi művéről, ami október negyedikén csütörtökön a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház stúdiótermében kerül előadásra.. Megosztotta velünk a darab keletkezési körülményeit, átadta azt a szeretetet, ahogyan fogadták a táncszínházban, és a tehetséges művészekről, akik táncolnak az általa koreografált darabban:

- Eddig a munkáim tánc-etűdök voltak, most kaptam lehetőséget arra, hogy egy egész estét betöltő alkotást készítsek. A 4nő című darabnak már az alkotási folyamata is különleges volt. A múlt évben a Szépművészeti Múzeumban egy kreatív képzőművészeti élményben volt részem. A Mucha szecessziójának naturalista, de egyben mozgalmas, fantáziával teli világa ragadott meg engem. Megálltam a pannók előtt és az indázó, már-már giccsesen túldíszített világban megragadott a szépség . Az a szépség, amit nekünk, férfiaknak a nők biztosítanak.

Ez inspirált engem arra, hogy megalkossam azokat a nőket, akikről fantáziálunk, akiknek áradó szépsége feltölt bennünket energiával. A mai erősen „extrovertált” világunkban az anyagiasság realitása után, egy álomvilágot kerestem, ahova a férfi, különböző szerepbe kerül bele, mint munkás, hajós, költő, majd művész. Az én koreográfiám, ezeket az utakat mutatja meg, ahol a „férfi” négy különböző nővel éli át a maga organikus világát.

A szecesszió stílusa jellemzi a - 4nő, – négy évszak, - az egy egységet alkotó kör szimbolikáját, ami egyenlő a férfi életének négy ciklusával. A természetes reláció, ami a dolgok viszonyát jelenti, átvetődik a kortárs világba. Ma is szüksége van mindenkinek, egy egészséges szellemi életre, az egyensúly fenntartása végett. A kereső férfi arra fog ráébredni, hogy arra születtünk, hogy kapcsolatot teremtsünk a másik nemmel.

Alkotóként saját mozgásrendszer kialakítása volt a cél, egy izolált technika felhasználásával. A műben feltűnnek a népek táncai, de mellette megjelenik a gondolatiság ábrázolása és a világ aktualitása is. Igyekeztem kifejezni a táncban a női szépséget, amit a zenei hangzás is megerősít, amit külön köszönök a zeneszerzőnek.

Gera Gábor szívesen beszélt magáról és az alkotásról:

- Ez egy különleges feladat volt számomra, ahol a szimfonikus elemek mellett egy kis vilkágzene, egy kis jazz és az elektronikus hangzás is megjelent. Bár eddig már volt néhány sikeres alkotásom, („Megy a gőzös” magyar vígjáték, vagy a „Trenk, avagy a vad báró” zenéje) mégis külön örömmel vállaltam ezt a megbízatást. Itt lehetőségem volt egy egész estét betöltő zenemű alkotására, ami remélem majd a nézők tetszését is el fogja nyerni.

Ezek után érdeklődéssel tekintünk a bemutató elé, amit Libor Katalin jelmezei még színesebbé tesznek. Mint nő magam is kíváncsian várom, hogy a nimfa, ősanya, szerető, társ, szépség és istennő valóban megtestesíti-e a mai világ asszonyait, vagy az egész nem lesz más, mint egy pillanat a képzelet világában!

-kóbor-