A diagnózis, amely jól megalapozott kell legyen, a gyógyítás alaptétele pszichiátriai szempontból, eszköze pedig a gyógyszer felírása. A pszichés zavarok kezelésében úgynevezett neurotranszmitterek, vagyis az idegrendszeri átvivőanyagok módosulásait célozza meg. Pszichoterápiát a pszichiáter szakorvos valamilyen pszichoterápiás módszerben való képzettség és a pszichoterapeuta szakvizsga megszerzése után végezhet, csak úgy, mint az, aki pszichológus alapvégzettséget szerzett. A pszichológus alapvégzettségű terapeuták végzik az állami intézményekben a betegek pszichoterápiás kezelését, nem a pszichiáterek.

Az erőforrások szűkösek sok esetben, de hivatalosan minden pszichiátriai gondozóban kell, hogy legyen lehetőség pszichoterápiás kezelés igénybevételére is. A gyógyszerfelírás gyorsan lezajlik, naponta így akár 20-30 beteg is igénybe veheti a szolgáltatást. A pszichoterápia ezzel szemben heti rendszerességgel 30-50 perces időintervallumú találkozások, és rendszerint több hónapig vagy évekig tartó munkát is jelent. Így tehát a kétféle kezelés között erőforrásigényben is óriási különbség van. A pszichológusok a bölcsészkar elvégzése után kapnak diplomát, tanulmányaik így az élettant és anatómiát behatóan nem érintik, inkább az emberi érzékelés, érzelmek és kapcsolatok területeire fókuszálnak, így ezekről szereznek alaposabb ismereteket. Kórházi környezetben egy tapasztaltabb klinikai szakpszichológus kolléga felügyelete alatt végezhetnek a betegekkel explorációt, esetvezetést, különféle pszichológiai teszteket.

Klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta végzettség szükséges a diagnózisalkotáshoz, a szakvélemény írásához illetve a terápia végzéséhez. A lelki tünetet és annak kapcsolati és intrapszichés (lelkünkön belüli) kontextusát vizsgálja a pszichoterápiás kezelés, amely főleg a terápiás kapcsolat segítségével és beszélgetéssel történik. Főként a tünetek kialakulásának okait kutatja, amelyeket pszichoterápiás módszerek segítségével kezel. Így elmondható, hogy a pszichológus és pszichiáter szemléletmódja igencsak eltér egymástól, a két tudományterület (diszciplína) találkozása a legtöbb probléma esetén hasznos lehet. A súlyosabb személyiségzavarok, pszichotikus állapotok is feloldhatóak gyógyszeres kezelés és pszichoterápiás módszerek kombinációjával, ezek ellenére jó életminőség érhető el.