A Pünkösd a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe. A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben június 11.-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz Pünkösd napját.

Magyarországon is piros betûs nap a Pünkösd hétfô. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. E szokásokban tetten érhető a tavasz fölött érzett öröm, a természet ébredése.

Az ünnep fő jelképe a pompás pünkösdi ró­­zsa, amit a mosdóvízbe szórtak, hogy egészségesek legyenek. A le­gények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd jelképe a fehér galamb is, amit sok helyen, a Szentlélek jelképeként engedtek szabadon a templomokban.
Védő, oltalmazó erőt tulajdonítottak a zöld ágban életre fakadó erőnek is: nyírfaágat, gyümölcságat vagy bodzát tettek pünkösd­kor a házakra, és az istállókra, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.