„Minden rekonstrukció, még egy 22 évvel ezelőtti kiállítás is előcsalogathatja a nosztalgiát azokból, akik az eredeti eseménnyel valamilyen közeli viszonyt tápláltak annak idején.

Egy rég múlt élmény, akár egy régi kép, korával, az eltelt idő tapasztalatával, gravitációszerű múltba ugrásával is megjeleníti ezt. A Kék Acél nagyon jó kiállítás volt a maga idejében. Csak évekkel később lett számomra világos a művészeti tartalma, és értettem meg az alternatív jellegét. Újdonsága abban rejlett, hogy a rendszerváltás határ pozíciójában visszatekintett a múltba és nézett szét a múlt roncsaival borított jelenbe. A múlt differenciálatlan puszta elutasítása, meghaladása nem vezet sehova. Talán az egykori, a rendszerváltás kori jelen, amelyben megszületett és még elevenen élt a szabadság tapasztalata.”

A kiállítás kurátora Hornyik Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának munkatársa, közleményében arról számolt be, hogy: ” A Nehéz Ipar című kiállítás "elsődleges", művészettörténeti célja az, hogy újra megjelenítse, és korabeli dokumentumok (meghívók, plakátok, fotók, kritikák) segítségével értelmezze is a legendás, 1989-es Kék Acél kiállítást, amely a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában jött létre Gábor Imre, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Július Gyula, Kicsiny Balázs, Kungl György, Thomas Mulligan, Sugár János és a Hejettes Szomlyazók részvételével. A Nehéz Ipar "másodlagos", kultúrtörténeti célja ezzel összhangban éppen az, hogy konkrét műalkotásokon keresztül mutassa be a rendszerváltás időszakának egy jelentős képzőművészeti szegmensét.”

Sok érdeklődő volt jelen az eseményen, akik közül néhány embert megkérdeztük, hogy tetszik nekik a kiállítás, és mit üzen számukra?!

„Nem sok kiállításon vettem részt eddig, igazság szerint a szüleim rángattak el ide is, de ahhoz képest találtam olyan kiállított darabokat, amik tetszenek. Például a grafikai rajzok, és egy-két szobor is elnyerte a tetszésemet, illetve a katicás festmények is nagyon aranyosak, érdemes eljönni és legalább egyszer körbejárni a helyet, mert sok érdekességet láthat az ember. Szerintem itt mindenki megtalálja a saját maga „stílusának” valót. Hogy mit üzen? Ezt nehéz lenne így megmondani, mert elég fiatal vagyok és nem éltem a rendszerváltáskor. Erre térjünk vissza pár év múlva, addigra kitalálom.” / Lilla /

„Nagyon tetszik. Ez az időszak számomra is nagyon kedves volt, személyes kötődésem is van a kiállító művészekkel. Kungl Györggyel, Gerber Pállal együtt jártam középiskolába. Jó érzés volt találkozni velük a kiállítás alkalmával. Nekem a kiállítás azt üzeni, hogy az élet szép.” / Golubov Gábor /

A kiállítást 2011. december 9-ig, vasárnap kivételével naponta 10.00–18.00 óráig, megtekinthetik az érdeklődők.

Kun Bettina és Kőszegi Vivien