sorait Szeptember elején verse nyomán az Írisz Versszínpadosok legutóbbi műsor-összeállításukban. S az MMK Színháztermében emlékeztek Krausz Istvánra, aki véglegesen randevúzott a „vén halállal”, miként versében előre megírta…

Fújja aranyfüstjét a nyár, gesztenyéken rőt levél, végsőt lobban a nyár, megérkeznek a tépett fák, s levetkőznek nesztelen, sárgul az árva diófa, a borongós őszre mégis marad egy pohár bor – színek és képek Kosztolányi Dezső, Hajnal Anna, Garai Gábor, Nagy László, Tompa Mihály tollából. A testünket, lelkünket őszre hangolásból nem maradhatott ki Kányádi Sándor, Petőfi Sándor, Keresztury Dezső, Juhász Gyula, Füst Milán, Benedek Elek, Illyés Gyula egy-egy költeménye illetve prózája. Ezúttal kissé többet szomorkodtunk, mint máskor, megkönnyeztük Móricz Zsigmond Fillentő című elbeszélését Barna József remek előadásában, de azért mosolyra fakasztott Karinthy Frigyes és Jókai Mór és Czuczor Gergely írása.

A társulat tagjai, Bardocz Éva, Jánoki Anna, Barna József, Pálfalvi János ezúttal sem voltak hűtlenek a dunaújvárosi szerzőkhöz, verseltek Hajdú Ivántól és Bujáki Líviától.

٭Kollárné Jánoki Annát Bardocz Éva hívta a társulatba: - Évával hosszú időn keresztül együtt dolgoztunk a járási irodalmi színpadon. Családi elfoglaltságok miatt kiléptem, természetesen a versek szeretetét az ember nem felejti el. A középiskolában, ahol nyomdásznak tanultam, Újházi György nagyon sokat foglalkozott velem. Esti tagozaton végeztem el a gimnáziumot, s ott is észrevették irodalmi érdeklődésemet, amely elkísérte életemet. Harminckettő év után léptem újra színpadra. Örülök, hogy ilyen jó közönség van, sokat segített a lámpalázam leküzdésében.

Szente Tünde