Az elmúlt évek alatt többször megfordult Dunaújvárosban, s „nyomokat” hagyott maga mögött. Legutóbb a Magyar Szobrásztársaság kiállítását és tanácskozását szervezte az MMK-ba. A művelődési ház szoborparkja az utóbbi időkben neki is köszönheti gyarapodását. Részben a saját, másrészt kapcsolatai révén hazai és külföldi kortárs alkotók művei kerültek az Európa-udvar szoborgyűjteménybe. Kurátorságának hála hamarosan újabb képzőművészeti projekt egyik megállója Dunaújváros.

-          Több olyan kortárs alkotót meghívtunk, aki kapcsolódik az ipari hátterű és avantgárd művészeti mozgalomhoz, amely a futurizmus kezdete óta folyamatosan jelen van Európában. Az interdiszciplinaritás mára vált aktuálissá a képzőművészetekben is. Feloldódtak a műfaji határok, a tudomány, a művészet, a mediális műfajok, az art-design az ipari kultúra kiteljesedését hozta. Éppen ezért felmerült a kérdés, miért ne lehetne egy ilyen komplex szemléletű acélszobor múzeuma Dunaújvárosnak.

-          A művelődési ház parkja méltó környezetül szolgál a kollekció bemutatására. Kiktől kerülnek ide szobrok?

-          Több mint egy tucat jeles kortárs képzőművész felajánlásával bővül a szabadtéri gyűjtemény. Többek között Gaál Tamás, Zalavári József, Móder Rezső alkotásaival, de érkeznek olasz, francia és német kortársak művei is. Az így kiegészült szoborparkkal Nicolas Schöffer munkássága előtt tisztelgünk.

-          Mikorra tűzték ki a szoborpark névadó ünnepségét?

-          Augusztus 23-án tartjuk a Futurizmus tegnap, postgeometrizmus évadnyitó kiállítás megnyitásával párhuzamosan, amit még összekapcsolunk egy symposionnal.

-          XX. századi modern képtárat szeretett volna létrehozni városunkban. Miért nem valósulhat meg a terve?

-          Adminisztratív és technikai okok miatt.

-          A római kiállítás és konferencia miről szólt? Kik vettek rajta részt?

-          Az 1920 utáni kelet- és közép-európai avantgárdban az orosz avantgárd és a magyarok szerepe jelentős. Kiállításunk próbált – ha nem is a teljesség igényével – képet adni a futurista szellemi örökség továbbéléséről egyes kortárs művészeti irányzatokban. Hetven alkotó mutatta be munkáit. A névsorból nem hiányoztak a dunaújvárosiak sem: Friedrich Ferenc és Móder Rezső.

Ézsiás István legutóbb a római konferencián és nemzetközi kiállításon hozott helyzetbe kortárs magyar művészeket. Az 1943-as születésű alkotó műveinek címében gyakran

szerepelnek a modernizmus úttörői, és folyamatosan  kollektív tárlatokat, szoborparkokat szervez. Borsos Miklós, majd Amerigo Tot tihanyi tárlatait ő rendezte. 1976-tól vett részt a tokaji szobrásztáborokban. 1978-ban megszervezte a fűzfői szimpóziumot, 1979-80-ban az ajkai alumínium művésztelepet. A győri Rábánál a nyolcvanas és a kilencvenes években nemzetközi művésztelepeket vezetett. 1998 óta főként pályázati pénzekből szervezett nemzetközi szimpoziumokat (egyik ilyen volt a Zemplén megyei Kőkapun). Úgy véli, az ország előrelépéséhez a művészet (pontosabban a modern indusztriális kultúra, az avantgárd képzőművészet) is hozzátehet valamit. – A mai napig is aktuálisnak tartom a progressziónak azokat a sarokpontjait, amelyek élvonalbeli kelet-európai művészek (Moholy-Nagy, Tatlin, Rodcsenko, Kassák, Schöffer stb.) életművéből következnek. Nem posztmodern, hanem posztgeometria, amit jelenleg csinálok. Folytatása a klasszikus geometrikus avantgárdnak, mert mély meggyőződésem, hogy a modernizmus igenis folytatható. Ma pedig a modern magyar művészet lehet nemzetközi kontextusban konvertibilis valuta – nyilatkozta Hernádi Miklósnak az ArtMagazin 2010. 2. számában.

 

 

                                                                                                                      Szente Tünde