Egy kis visszatekintő

Annak idején városunk szennyvíztisztítójának építésekor úgy tervezték, hogy alkalmas legyen arra, hogy a környékbeli települések szennyvizét is befogadja. Azonban a megépítést követően valószínűleg voltak olyan települések, amelyek megijedtek a beruházás világbanki hitelétől, s inkább saját tisztítóműben gondolkodtak vissza nem térítendő támogatásból. Így Rácalmáson saját tisztítómű is épült, ami azonban csak a település ellátására alkalmas. ( Ott majdnem dupla áron vezetik és tisztítják a szennyet, mint nálunk. ) Kulcs szennyvize már nem fért bele.

A közelmúlti kulcsi szörnyűséges partfal-omlás ráirányította a figyelmet arra, hogy a szennyvíz-elvezetés ott sem várathat magára, s európai uniós pályázaton indulhat a település, ahol a beruházás 80 százalékát támogatásként megkaphatják. Az előkészítő munkák elkezdődtek, ennek az elvégzésére is kaptak 50 millió forintos támogatást, és a szakemberek megvizsgálták a lehetséges alternatívákat. E szerint mivel Kulcson nincs alkalmas terület, vagy a rácalmási tisztítóműt kell újjáépíteni, vagy a dunaújvárosi tisztítóműig vezetik a kulcsi – rácalmási csatornákat. Először a rácalmási tisztítómű bővítése volt csak napirenden. Míg a szakemberek - persze némi dunaújvárosi ráhatással - rá nem jöttek, hogy van olcsóbb megoldás, s költséghatékonyabbnak ítélték meg ezt a variációt. Az előkészítő munka ezen szakaszába került városunk a képbe.

Persze, amit most leírtam az sokkal bonyolultabb hatósági folyamatokkal jár, de tény, ami tény. A kulcsi pályázathoz csatlakozhat városunk is, így azok a területek is a pályázat hatálya alá kerülhetnek, amelyek műszakilag alkalmasak arra, ahogy nevezik, hogy a pályázat hatálya alá kerüljenek. A vezeték a Magyar úton haladnak majd az átemelőig, azaz azon területek csatlakozhatnak rá, amelyek műszakilag erre alkalmasak, azaz magasabban vannak, s ejtő-vezetékkel ez megoldható. Így azonban az olcsóbb beruházásból kimaradnak a táborállási terület egy jelentős részének lakói, különösen a veszélyeztetett részen élők.

A polgármester kérésére

Cserna Gábor, városunk polgármestere utasította a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. ügyvezetőjét, hogy keresse meg a szakcég annak a lehetőségét, hogyan tudnák megoldani, hogy ezen területet is a pályázathoz csatlakoztatható legyen.

• Sajnos minderre nagyon kevés időnk volt. Maguk a kulcsiak is a 2007-2013 között folyosítható európai uniós pályázati forrásból részesülnek, ez azt jelenti,hogy 2013 december végéig el kell kezdeni a beruházást. Addig el kell végezni az összes szükséges műszaki, pályázati tennivalókat . Így nekünk néhány hónapunk maradt csak arra, hogy a szükséges előkészítéseket el tudjuk végezni. Örülök, hogy sikerült megtalálnunk azt a műszaki megoldást, amivel a csatornarendszerbe tudjuk kötni az építési tilalom alatt levő ingatlanokat. Ezzel lehetőség lesz arra, hogy az építési tilalom feloldásának egyik legfontosabb feltételének megfeleljünk. A csatornázás is közrejátszik abban, hogy biztonságba kerülhetnek a partfal csúszása miatti veszélyeztetett területek.

Egy biztos, hogy a terület keskeny utcái, s az, hogy építési telkek, ingatlanok és a zárt keltek laza összevisszaságban vannak, bonyolulttá teszik a folyamatokat, hiszen a zárt kertek ki kell, hogy maradjanak a csatornázásból. Nem egyszerű a körzet képviselőjének, Hingyi Lászlónak a munkája, aki rendszeresen tartja a lakossági fórumokat, élére állt a folyamatoknak, s folyamatosan koordinálja a csatornázás ügyét.

A laktanyával szembeni terülten már összegyűlt a szükséges szándéknyilatkozat, a táborállásiaknak kell első sorban most összefogniuk.

Aki kimarad, az lemarad?

Rohamléptékkel kezdődött augusztustól kezdve az előkészítési munka. A legfontosabb feladat az úgy nevezett érdeltségi kör meghatározása, azaz, hogy a területen merre lesz csatorna, és merre nem. Azaz, amelyik utca építési telkeinek, ingatlanjainak tulajdonosainak a 67 százaléka beleegyezik ott lesz csatorna, ahol nem jelentkezik a szükséges létszám, az kimarad a kedvezményes csatornázási lehetőségből. Fontos még tudni azt is, hogy ahol megvan a 67 százalék, abban az utcában kötelező lesz a bekötés azoknak is, akik nem adták a beleegyezésüket.

Ez azért érdekes, mert a pályázati támogatás nélkül ingatlanonként 1.000.000-1.200.000 forint közé esne egy-egy ingatlannál a csatorna bekötése, amely így és most megközelítőleg 250.000 forintba kerül, amely lakáskasszával ezt akár 5 éves részletben is lehetséges lesz a jelentkezőknek, ami 60 hónapra lebontva alig több, mint háromezer forint többletköltséget jelent csupán. Ugyanakkor a kimaradóknak szembe kell nézni azzal, hogy a talajterhelési díj pedig 2012. február 1-jétől Dunaújvárosban 3600 forint minden egyes elfogyasztott köbméter ivóvíz után, szemben a rákötés utáni 255,39 Ft/m³ csatorna díjjal. No, persze csak ott, ahol amúgy lehetőség lenne a csatorna rákötésre. Komoly költségeket vesz a nyakába az, aki most kimarad a beruházásból.

Ki jelentkezhet?

Nem jelentkezhetnek a zárt kert tulajdonosok, ha nincsenek bejelentkezve telkükre, mert akkor már lakott ingatlanként már meglesz a jogosultságuk. Nem jelentkezhetnek azok, akiknek nincs az adott ingatlan a nevükön a földhivatali nyilvántartás szerint.

Jogilag az első lépés nálunk is az, amit már a kulcsiak meg is tették : Összeszedték a szándéknyilatkozatokat, megalapították a csatorna -közmű társaságot.

Az uniós pályázat értelmében nekünk is össze kell gyűjteni a megfelelő számú szándéknyilatkozatot, s az aláíróknak létre kell hozniuk a saját társulatukat. Fizetni még nem kell.

Ezt követően kezdődhetnek meg a műszaki, engedélyezés és pályázati eljárás.

Hétfőn nem sikerült a csatorna-társaság alakuló ülése , mert a szükséges kétharmados részvételből még hiányzott. Ismételt és utolsó időpontban - hiszen a pályázati ütemterv több gondolkozási időt már nem ad - október 30-án tartja meg a társaság alakuló ülését.

Addig is a megbízottak járják az házakat, s agitálnak azért, amiért más területen kérelmeket írnak és petíciókat gyűjtenek: hogy havi 3000 forintért hozzájussanak, ahhoz a csatornához, ami más esetben egymillió forintba kerülhetne, s hogy ne kelljen talajterhelési díjat fizetniük az ingatlanok tulajdonosainak, hogy többet érjenek a telkek és a házak. Nálunk ehhez semmi más csak egy szándéknyilatkozat kell(ene).

-fgy-