A jegybank azt közölte, hogy kétéves lejáratú fedezett hitellel, új, univerzális jelzáloglevél vásárlási program indításával és a fedezeti kör bővítésével kész ellensúlyozni a bankok hitelezési képességének gyengülését.

Az MNB azt közölte, hogy a bankszektor visszafogott hitelnyújtási aktivitása mögött kisebb részben a hitelezési képesség korlátossága, nagyobb részben a hitelezési hajlandóság visszafogottsága áll. A jegybanknak a hitelezési hajlandóság növelésére nincsenek eszközei. Az MNB ugyanakkor kész arra, hogy a hitelezési képesség elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését egy hosszú lejáratú fedezett hitellel és új jelzáloglevél-program indításával ellensúlyozza. A bankok hitelezési képessége a 2008 végi megrázkódtatások után ugyan gyorsan helyreállt, azonban a tavalyi év végétől ismét gyengülni kezdett, egyrészt a devizalikviditási feszültségek növekedése, másrészt a végtörlesztés és a portfolió-minőség romlása következtében mérséklődő tőkepuffer miatt. Az MNB ebben a helyzetben a banki likviditástöbblet növelésével, hosszabb lejáratú források biztosításával tud védőhálót biztosítani. Így a hitelezési hajlandóság növekedése esetén a jegybank hozzájárulhat ahhoz, hogy a banki hitelezési képesség kevésbé legyen akadálya a hitelnyújtási aktivitás erősödésének.

A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bővülését. Az eszköz illeszkedik a hitelezési képesség gyengülését ellensúlyozó nemzetközi gyakorlatba, és lehetővé teszi, hogy a bankok lejárati prémium nélkül juthassanak a piacon korlátosan elérhető futamidejű finanszírozáshoz. A hosszú lejáratú hitel biztosításával elérhető lejárati-összhang javuláson keresztül megerősödhet a bankok mérlege, ami ellensúlyozhatja a hitelezési aktivitás csökkenését.A lakossági hitelnyújtás élénkítéséhez a jegybank egy univerzális jelzáloglevél-vásárlási program elindításával próbál hozzájárulni.

Erősítette a forintot ma a magyar GDP adat is. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint tavaly az utolsó negyedévben 1,4 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. A gazdaság teljesítménye tavaly 1,7 százalékkal bővült. Pozitív meglepetés, hogy az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt a GDP, ami növelheti annak valószínűségét, hogy a hazai gazdaság elkerülheti a technikai recessziót – ezt mondja a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely. A tavalyi utolsó negyedévben az ipari termelés gyorsult , míg az építőipar visszaesése markánsan lassult, így már jóval kisebb mértékben húzza vissza a gazdaságot. A kormányzati intézkedések és az adóváltozások miatt az első negyedévben csökkenhet a GDP, azonban a második negyedévtől már újra növekedésre számít az elemző, mivel egyrészt a német konjunktúra élénkülni látszik, másrészt elkezdődik a termelés a Mercedes kecskeméti üzemében. A Nokia termelésnek kiesése ugyan kissé fékezheti a növekedést, de nagyobb mértékben nem befolyásolja a GDP-t. A Malév megszűnése pedig akár javíthat is a GDP-n. Ugyanakkor a tranzitforgalom kiesése, valamint a beszállítóknak adott rendelések kiesése negatív hatással is járhat.

OrientPress Hírügynökség