A rendszeres ellenőrzés és közel 150 éves előrejelzési tapasztalat eredménye, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat 10 napig megbízható prognózist tud adni az időjárás változásairól. 'Villámdetektorral', radarral és légszennyezés-mérővel követik a fejleményeket, Meteora applikációjuk pedig percre kész viharjelzést küld okostelefonunkra – a szolgálat munkáját annak elnöke, Radics Kornélia mutatta be rádiónknak.

Jól jönne a korszerűsítés

Sokan talán nem is tudják, hogy az OMSZ igencsak patinás múltra tekinthet vissza – 1870 óta áll a lakosság szolgálatában –, ahogy azt sem, hogy a Ferenc József által alapított intézmény az előrejelzések mellett mennyi egyéb feladatot is ellát. Vezetését fél éve vette át Radics Kornélia, aki korábban a honvédség katonameteorológiai szolgálatánál dolgozott, így első hat hónapja leginkább az OMSZ működésének megismerésével telt.

Mint műsorunkban elmondta, a Szolgálat tevékenységi köre kimondottan széles spektrumon mozog, így például a légkör állapotának mérésével is külön főosztály foglalkozik. A földfelszín közelében mérik többek közt a légnyomást, a hőmérsékletet, a szélsebességet vagy a légnedvességet. Természetesen szükség van a magasabb légköri változások ismeretére is, ezt rádiószondákkal végzik, de rendelkezésükre állnak radarberendezések és villámkoordinációs rendszerek, amivel a vonuló viharokat, kisüléseket követhetik. Radics szerint – pár pozitív példától eltekintve – ilyen a most telepítendő negyedik időjárási radar, mely főként a dél-keleti országrész megfigyelésében fog nagy segítséget nyújtani, vagy a 15 állomásos agrometeorológiai hálózat – eszközeik nagy részét a mérések jelenlegi színvonalának megőrzéséhez korszerűsíteni kellene, de ehhez egyelőre nem rendelkeznek kellő anyagi háttérrel.

A meteorológiai szolgáltatás nem végezhető el nemzetközi együttműködés nélkül, a tevékenységek magas szintű ellátásához folyamatos nemzetközi adat- és információcserére van szükség. Így a forráshiány problémát okozhat a nemzetközi kapcsolatok megőrzésében is: az OMSZ a három legfontosabb nemzetközi meteorológiai szervezetben Magyarország képviseletében jár el, de tagja több nemzetközi meteorológiai szervezetnek is, amelyek nélkülözhetetlen adatokkal szolgálnak az előrejelzéshez. De egy-egy tagsági díj kifizetése évről-évre kihívást jelent a szervezetnek és az irányítását végző minisztériumnak. Radics Kornélia elmondta, az OMSZ költségvetésének 30 százaléka állami bevétel, a többit a szerződéses partnerek biztosítják, akiknek átadják felhasználásra a mért adatokat és az abból készített produktumokat.

10 napig pontosak

A szolgálatnál folyamatosan, a nap 24 órájában ellenőrzik a levegő minőségét is, így például mérik, hogy a különböző szennyező forrásokból – például a közlekedés, a fűtés vagy a gépjárművek – hosszú távon mennyi káros anyag marad meg a légkörben, és a levegő szén-dioxid tartalmát is vizsgálják.

Az éghajlati kutatásokhoz az 1800-as évek vége óta tárolt és az azóta keletkezett adatokat használják fel; globális és regionális klímamodellek segítségével próbálják előrevetíteni, hogy mi vár ránk a jövőben. Numerikus előrejelző modellek használatával készülnek azok az időjárás-jelentések is, melyeket nap mint nap láthatunk/hallhatunk a médiában, és amit munkájuk „csúcsának” nevezett az elnök. Mivel az időjárásunkat irányító fizikai folyamatok rendkívül összetettek, az azokat leíró matematikai egyenletek nagyon bonyolultak, ezért az előrejelzések beválásában 100 százalékos eredmény nem érhető el. Az elmúlt években fejlesztett valószínűségi előrejelzéseknek is köszönhetően immár 3-5 napra előre 95-97 százalékos pontossággal meg lehet mondani, hogy milyen lesz az idő, és ez az arány keveset romlik egészen a tízedik napig. Onnantól azonban már rendkívül nagy bizonytalansággal lehet csak előrejelezni a várható időjárást.

Itt a mediterrán klíma

Bár a Kárpát-medence éghajlata kontinentális, a mediterrán jelleg irányába haladunk az egyre melegebb nyarakkal, enyhébb telekkel és a főként télre tolódó csapadékkal. Az igazi kihívást azonban a szélsőséges időjárási események gyakoriságának megnövekedése jelentheti. Az IPCC, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület – mely világszerte közel 800 szakemberrel végez felméréseket – tavaly év végi jelentésében már kimondta, hogy a globális átlaghőmérséklet nő, és ebbe a mi térségünk is beletartozik. Azt is egyértelműen megállapították, hogy ennek fő okozója az emberi tevékenység, ami ellen leginkább a környezettudatos neveléssel, valamint kormányzati/politikai döntésekkel – nálunk ez például a Nemzeti Éghajlati Stratégia – lehet tenni.

Radics Kornélia kiemelte, a nyár beköszöntével fontos odafigyelni az UV-sugárzás szintjére, a balatoni vagy egyéb vízparti viharokra. Többek közt ennek megkönnyítésére jött létre a Meteora nevű mobil eszközökre készített alkalmazás, melynek fő célja, hogy felhívja a figyelmet az időjárásban rejlő veszélyekre, és időben riassza az embereket a készülékeken keresztül – ugyanis a viharjelzés is az OMSZ feladata. Az alkalmazás összeköttetésben áll a szintén saját fejlesztésű, amatőr észlelők számára készített MetÉsz rendszerrel, melyre bárki küldhet helyi észleléseket, megfigyeléseket, s azokat a Szolgálat – moderálást követően – a honlapján közzéteszi.