Az I. világháborúban szinte minden magyar család tagjai érintettek voltak, hatásait pedig ma is érzi az ország - emlékeztetett a kiállítás csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Varga Benedek, az MNM főigazgatója. Hozzátette, hogy a múzeum szeretne minél több városba elvinni egy olyan utazókiállítást, amely rendhagyó környezetben a háborús időszak teljességét mutatja be: nem csupán a front eseményeit, hanem a hátország életét is.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával megvalósuló tárlat célja a társadalmi emlékezet megerősítése is - közölte.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja hozzátette: az utazó kiállítás modern nyelven tudja megszólítani a szélesebb közönséget is, elgondolkodtatva és emlékezésre késztetve a látogatókat. Az emlékbizottság számára a kormány által biztosított források lehetővé teszik, hogy a legkisebb magyar közösségek is méltó módon emlékezhessenek a háborúra - jegyezte meg.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára az emlékbizottság tagja elmondta, a Székesfehérváron már bemutatkozott, formabontó kiállítás csak az egyike az emlékbizottság által támogatott programoknak. A testület ugyanis 681 pályázatot támogatott: emlékmű-felújításokat, kulturális rendezvényeket, könyvek megjelentetését, filmforgatókönyveket, ezen felül pedig 83 határon túli emlékmű is megújulhat.

Rétvári Bence felidézte: Magyarországnak semmilyen módon nem volt érdeke belépni az I. világháborúba. Érezte ezt a korabeli politikai elit is, az ország azonban ebben a kérdésben nem tudta érvényesíteni szuverenitását, ami belesodorta a magyarságot addigi legnagyobb háborújába - jegyezte meg, hozzátéve: 1914 és 1918 között 662 ezer magyar katona esett el, a trianoni békediktátum hatásai pedig máig érződnek. A száz évvel ezelőtti események is felhívják a figyelmet a szuverenitás, a nemzetek önrendelkezésének fontosságára - hangsúlyozta az államtitkár.

Császtvay Tünde, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője, a kiállítás főkurátora elmondta, hogy tapasztalataik szerint már maga a gömbsátor is hívogatja a közönséget, a múzeum feladata pedig megtölteni azt izgalmas tartalommal.

Székesfehérváron 2016 tavaszán öt nap alatt 35 ezernél is több látogató tért be, akik általában 40 percet töltöttek el ebben a térben - idézte fel. Mint hozzáfűzte, a tárlat erős érzelmi hatása változatlan, de az anyag azóta bővült az installációkon felül több mint 600 műtárgyra, a korabeli tömegtermelés produktumaitól Mednyánszky László-képekig.

Szeptember 16. és 21. között Eger, majd Hódmezővásárhely, Győr, Karcag, Kecskemét és Debrecen, jövőre Vác, Pécs, Békéscsaba, végül pedig a zánkai Erzsébet-tábor látja vendégül a kiállítást.

A gömbsátor látogatása minden helyszínen ingyenes, a diákok számára pedig csoportos látogatásokat is szerveznek.