Jelképeink alkalmasak a magyarok felrázására, a nemzeti öntudat megerősítésére. Az élmény fontos elemei a Szent Korona és a koronázási jelképek, valamint a Szent Jobb. Az óarany színben pompázó Aranyvonat 1938-ban hosszú egyeztetések és előkészítő munka után járta be az országot, és vitte el a magyarokhoz a Szent Jobbot. A legenda a Magyar Koronaőrök Egyesülete, a MÁV és a Vasúttörténeti Múzeum együttműködésének köszönhetően újraéledhet. A Rádió Orient műsorában Woth Imre elnök beszélt a vonat kialakításáról és a nemzeti jelképek fontosságáról.

A Magyar Koronaőrök Egyesületének elmúlt éve igen mozgalmas volt: a Szent Korona hazatérése 35. évfordulójának megszervezése mellett folyamatosan járták az országot és a diaszpórát. A Rádió Orient műsorában Woth Imre elnök elmondta, a rendezvényekre mindig viszik a Szent Korona másolatot. Az egyesület vezetője kiemelte, az Amerikai Egyesült Államokban készített kópia jellegzetességeiben kissé csillogóbb és harsányabb az eredetinél. „Mindezek azonban nem számítanak, a jelkép a fontos. Ezt a másolatot látta a legtöbb magyar, az élménynek pont a kicsit eltúlzott jellemzők tesznek jót” – emelte ki a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke.

A korona összeköti a múltat a jelennel, a fiatalt az időssel, és a határ két különböző pontját – emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában Borsay Tamás műsorvezető. Woth hozzátette, a korona sok helyzetet megélt, több javításra szorult. „A Szent Korona egy összetett ötvöstárgy, a pici javítások is hosszú hónapokat, akár éveket igényelnek. Ezzel kapcsolatban kétféle gondolkodás alakult ki: az akadémista és az egységes, amely szerint a forma és az alak az egységes szakrális rendszerben való kidolgozottságot támasztja alá” – magyarázta Woth Imre.

Az egyesület elnöke az 1938-as Szent István évben az egész országot bejáró Aranyvonat történetéről is beszélt. Az óarany színben pompázó aranyszerelvény megépítése 3-4 hónapot vett igénybe. A kocsit bizánci stílusban díszítették, az ezüst, arany és bíbor szín mellett bársonyülések, hangtalanul nyíló üvegajtó és rezgésmentesítő is került bele. „Az Aranyvonat kapcsán számos kérdés felmerült, a Szent Jobbot szállító kocsi körútja csak akkor valósulhatott meg, amennyiben biztosan nem éri károsodás a jelképet. A Műszaki Egyetem szakértői ezért lemodellezték az utat, majd lassulásmérőt helyeztek a szerelvénybe. A próbaút a legrosszabb állapotban lévő Vác-Szob útvonalon történt. A próbát sikeresen kiállta a szerelvény, a vizsgáztató szivarjának hamuja nem esett a földre, így megvalósulhatott a körút” – emelte ki a vendég.

Az Aranyvonat további sorsa pontosan nem ismert, számos legenda terjed a szerelvényről. Woth Imre négy történetet említett. Vannak, akik szerint a szerelvény kigyulladt a Keleti pályaudvarban, míg mások szerint az oroszok bontották le. A harmadik verzió alapján a kocsi Németországba került, míg a negyedik szerint Dunakesziből hordták szét. „Annyi biztos, hogy a kocsi elpusztult. Az 1910-20 között gyártott favázú szerelvényt ki kellett vonni a forgalomból a szabványok és a vasúti biztonsági rendszer átalakulása miatt. A szériából mindössze 2 maradt fenn – ebből kapta meg a MÁV-tól az Egyesület az egyiket” – beszélt az elnök az Aranyvonat újjáélesztéséről. Elmondta, jelenleg tőkeerős partnereket keresnek, a díszítés mellett rengeteg szakemberre van szükségük. „Az Aranyvonat a későbbiekben akár múzeumként is működhet.

„Ezek a jelképek alkalmasak a nemzet felrázására és a nemzeti öntudat megerősítésére” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, a nemzeti összetartozás fontos élménye volt a koronázási jelvények körútja. „Volt, ahol rámpán tolták ki a Szent Jobbot és rögtönzött misét tartottak, míg máshol csak pár másodpercre lassított le a vonat és az üvegen keresztül tekinthettek be az emberek. A visszacsatolt területeken frenetikus élményt adott az embereknek a jelkép látványa” – hangsúlyozta a vendég.