A Magyar Tudományos Akadémia székházából két kristálytiszta képernyő (képátló 106 centiméter) és jól érthető hang hozta el a Dunaújvárosi Főiskola kijelölt termébe az országos videokonferencia képeit, elhangzott szövegeit. A két képernyő egyikén az előadó szólt, a másikon ábrák, grafikonok, illusztrációk voltak megjeleníthetők.

Érdemes kiemelni, hogy a budapesti konferencia-helyszíneken túl 17 magyar város, közöttük Dunaújváros jutott hozzá – térítésmentesen – a legkorszerűbbnek számító, igen értékes (nemzetközi szabványt teljesítő, full HD minőségű képeket továbbító) berendezésekhez, amelyek a már kiépített nagysebességű HBONE hálózatra kapcsolva üzemelnek.

A HBONE a hazai felsőoktatási és kutatási közösség nagysebességű számítógépes hálózata, amely országos lefedettséget és nemzetközi kijáratot biztosít a magyar felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a könyvtárak és közgyűjtemények és más közintézmények számára. Az e hálózathoz kapcsolódó (félmillió GigaByte kapacitású) adattároló egységeket két intézmény, a Nyugat-magyarországi Egyetem (Sopron) és a Dunaújvárosi Főiskola fogadták be és üzemeltetik! Részben ennek is köszönhető, hogy városunké lehet 17 nem fővárosi videokonferencia-helyszín egyike. A nemzetközi szabványnak is megfelelő rendszer lehetővé teszi, hogy londoni, amszterdami, tokiói, vagy más külföldi helyszín az adott konferencia része legyen, illetve részesei legyenek magyar kutatók külföldi konferenciáknak.

Az országos sajtótájékoztató előadóitól (Ritter Dávid, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés műszaki tanácsának elnöke, Kászonyi Péter, a KFKI egyik ügyvezető igazgatója, debreceni, egri, szegedi szombathelyi, professzorok, rektorok, rektor-helyettesek és mások) képet kaphattak az érdeklődők a videokonferencia nyújtotta előnyökről, lehetőségekről az ország harminc pontján (összesen 30 darab HD H.323/SÍP szabvány-kompatíbilis berendezést szereztek be 212 millió forintért). Ebből két berendezés került a Dunaújvárosi Főiskolára.

Íme néhány az előnyök és lehetőségek tárházából: A kutatóknak egész napját, olykor több napját igénybe veszi egy-egy külföldi konferenciára utazás, ami videokonferenciával többnyire helyettesíthető. A mellőzhető utazás tetemes széndioxid kibocsátás-csökkentést eredményez, túl az időnyereségen. Egy videokonferencia gyorsabban megszervezhető, a kutatóknak nem kell sokat várniuk a konferencián tálalt információkra, ezáltal munkájuk gyorsabb, eredményesebb lehet. A kutatókat foglalkoztató tudományos problémák megoldásához intenzív kommunikáció és koordináció kell! A hallgatókért vetélkedő főiskolák, egyetemek versenyében is kulcsfontosságú a legkorszerűbb technológiák (ide tartozik a most átadott rendszer is) alkalmazása. Hatékonyabbá válhat a tudás- és információcsere bármilyen tudományágban mindazokkal, akik a világhálózat bármely végpontján elérhetők. A bemutatott rendszer alkalmas akár szívsebészeti műtét – szinte helyszíni – „közvetítésére, akár kinagyított mikroszkópi kép továbbítására is.

Ez az ígéretes jelen. A tudáscsere jövője pedig a jelenből extrapolálható.