Az ISD Dunaferr Zrt. illetve a vasmű korábbi egész területe a város közigazgatási határain belül, a várostestbe ékelődve helyezkedik el. Dunaújváros helyi építési szabályzata és szabályozási terve (rendezési terv) a kohászati üzem területére is vonatkozik. A terület ma még hatályos rendezési terve 1997-ből való. Az időközben bekövetkezett változások szükségessé tették a tervi szabályozás újragondolását. A nagyívű feladatot – az önkormányzat megbízása alapján – a Pro Arch. Építész Stúdió végezte el. Megtörténtek a szükséges egyeztetések, rendelkezésre áll az összes hatósági jóváhagyás. Ezt követően, a hatályos előírásoknak megfelelően, a város főépítészi irodája közszemlére bocsátotta a jóváhagyásra váró tervanyagot. Ezt bárki megtekintheti munkanapokon, munkaidőben a városháza I. emeletén 2012. január 11-ig.

A kérdéses terület a fekete-fehér ábrán jól látható jelzéseknek megfelelően az alábbi övezetekre oszlik, melyekben a javasolt építési előírások részben különböznek egymástól.
IG-E1 = Iparterület gazdasági központ; IG-E2 = városi zónához közeli feldolgozóipari terület; IG-E3 = Papírgyári út melletti feldolgozóipari terület építési övezete; IG-E4 = Fejleszthető ipari területek építési övezete, IG-E5 = Rehabilitáció alatt álló és a rehabilitálandó terület; IG-X1 és IG-X2 = jelentős mértékű zavaró hatású ipari területek övezete.

A tervjavaslatban két külön is kiemelt módosítás szerepel: 1. A Vasmű tér melletti és a Papírgyári út elejére néző telkek átkerülnek az eddigi gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató besorolásból a az ipari-gazdasági övezetbe. 2. A Ferroste üzemtől délre a vasmű területében benyúló nem használt út a közlekedési kategóriából átkerül az ipari-gazdasági övezetbe (a színes – a terület városhoz illeszkedését szemléltető – ábrán pirossal jelölve).

A tervjavaslat részletesen foglalkozik a terület régészeti védettségével, utalva az előkerült leletek sokaságára és újabb építéskor szükségessé váló körültekintésre, a régészeti helyek jelölésére, kitér a vasmű építésekor alkalmazott elvekre, szempontokra. Megemlíti többek között, hogy a rendszerváltáshoz közeli időszakban már az ahol lehet, ott építsünk elv érvényesült, a telekalakítások és területhasználatok átláthatatlan szövete alakult ki a gyár területén. Főként a város-közeli részen telekkönyveztek kicsi és még kisebb telkeket, amelyek geometriája és beépítése mellőzi a városrendezés elemi szabályait és a normál mérnöki logikát.

A vasmű privatizációját követő változások területhasználatot befolyásoló hatásával is foglalkozik. Lényeges változás, hogy új értékesítési, szállítási stratégia, új feldolgozó és logisztikai bázis létrehozását határozták el, jelentős részben kamionos szállítást terveznek. Gond a megfelelő közti kapcsolat hiánya az autópálya, Duna-híd felé.
Rögzíti az anyag, hogy több üzemrész van használaton kívül (pl. szénmosó). Ezeket lebontai, területüket hasznosítani csak hosszabb távon van esély, részben a nagy költségek miatt, másrészt azért, mert a gyár területe jelentősen nagyobb, mint a jelenleg működő ipari üzem szükséglete.

A jóváhagyásra előkészített rendezési terv többek között az alábbiakat rögzíti még:
A szabályozás hatálya alá tartozó területen olyan új tevékenység, létesítmény nem telepíthető, amelynél diffúz légszennyezés keletkezik.
Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket tisztítani kell a közcsatornába vezetés előtt.
A gazdasági területen valamennyi új parkolót és árumanipulációs terület kiemelt szegéllyel, hordalék- és olajfogóval vízzáró módon kell kialakítani.
Rehabilitálandó területen új létesítmények épületek a kármentesítést követően helyezhetők el.
A terület közhasználati útjai mentén összefüggő zöldfelület (fák + cserjék) telepítendő. Felszíni parkolókat fásítva kell telepíteni.
Előreláthatóan tavasszal kerül a város közgyűlése elé a rendezési terv javaslata, amely testületi jóváhagyás esetén hatályos helyi rendeletté válik.
cs.gy.