Viszont a környezettudatos viselkedésminták ismeretéből nem következik minden esetben azok használatba való beültetése – derül ki abból a kutatásból, amelyet az M8-Dunahíd Kft. végzett.

A felmérés a környezettudatosság, a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjedése, a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezet-etikájának megismerésére irányult. A kutatás célja volt megismerni Dunaújváros és a kistérség lakosságának viszonyát a környezettudatossághoz, felmérni a fenntarthatósági problémákat, és felkutatni a szemléletformálás lehetőségeit. Korábban, 2008-ban már készült egy helyzetelemzés a Kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz, amely segítségül szolgált a mostani kutatáshoz.

A kutatási hipotézisek, feltételezések a következők voltak: A térségben élők természeti értékek iránti elkötelezettsége sok esetben felelősséghárító. A lakosság viszonyulását ezekben a kérdésekben félelmek, tájékozatlanság, leegyszerűsítés jellemzi. A társadalom tagjainak érdeklődése növekszik a környezeti problémák iránt, a környezettudatosság erősödni látszik, a környezetgazdálkodás szerepe felértékelődik. A lakosság körében az élelmiszervásárlás és -fogyasztás szempontjai között elenyésző arányban jelennek meg a környezeti szempontok.

A feltételezések beigazolása, avagy cáfolata két módszerrel történt. Az egyik a kérdőíves felmérés, a másik az úgynevezett fókuszcsoportos beszélgetés, az előbbi az internet segítségével. Összesen 210 kitöltött kérdőív érkezett be.

A kutatásból kiderült, hogy a felsőfokú végzettségűek a legfogékonyabbak a környezetvédelem iránt. A válaszadók közel fele valós veszélynek tartja a gyárak közelsége miatt bekövetkezhető környezeti katasztrófák valószínűségét, közel fele viszont nem tart ettől. A kitöltők 87,9 %-a fogékony a környezettudatos viselkedésminták megismerésére, elsajátítására. Ezen viselkedésminták közül legtöbben a szelektív hulladékgyűjtésről, az energiatakarékosságról és a komposztálásról hallottak. S hogy mit alkalmaznak a környezettudatos viselkedésminták közül? Az energiatakarékosságot, a szelektív hulladékgyűjtést, és a fogyasztás önkéntes visszafogását. A legkevesebben a minősített szolgáltatások igénybevételéről hallottak, és azt használják a legkisebb arányban.

Tudja-e, mennyi az Ön ökológiai lábnyoma? – kérdésre a válaszok: Nem, de érdekel (51,7 %), igen (21,5%), nem tudom, mit jelent (19,5 %). Annak ellenére, hogy a kiköltők 87,8 %-a fogékony a környezettudatos viselkedésminták elsajátítására, saját egészsége érdekében önállóan nem képezi magát, nem tartja fontosnak, hogy az egyes fogalmakat megismerje. A megkérdezettek 79 %-a ismeri a környezettudatosság, fenntarthatóság, megújuló energiaforrás fogalmait, azonban közülük csak 25,9 5-a ismeri konkrét jelentésüket.

Ami az anyagtakarékosság, hulladékgazdálkodás kérdéskörét illeti, a válaszolók 17,6 %-a nem gyűjti szelektíven a hulladékot a nem megfelelő adottságok miatt. A lakosság táplálkozási szokásaihoz szorosan kapcsolódik a napi, illetve a gyakori húsfogyasztás. A húsfogyasztás és a környezet terhelése közötti kapcsolatot még a többség nem ismerte fel. A családi házban élők csupán 65,3 %-a komposztálja növényi hulladékát.

A válaszadók 86,6%-ánál történt valamilyen energiatakarékos beruházás. 96,6 % fontosnak ítéli, hogy Földünk védelmével foglalkozzunk. Ennek ellenére csak 68,8 % áramtalanítja otthoni készülékeit, 23,9 % azért nem, mert túl sok elektromos berendezése van.

A megkérdezettek 89,2 %-a használ tartós bevásárló szatyrokat, ugyanakkor 30,8 %-uk veszi igénybe az üzletek által adott zacskókat, szatyrokat. A válaszadók 62,4 %-a vásárol – ha teheti – 100 km-en belül készült terméket. A vízfogyasztási szokásoknál különösen érdekes a PET palackos ásványvizek előnyben részesítése. Megállapítható, hogy a vízfogyasztással járó hulladékképződést a megfelelő viselkedésminta alapján kezelik.

Meglehetősen nagy az érdeklődés a környezetvédelmi akciók, tájékoztatók, rendezvények iránt. Miként a többséget érdekelné a kistérség gyárai által foganasított környezetvédelmi intézkedések. A lakosság csak 17,1 %-a van tisztában a környezetvédelem érdekében az önkormányzat által tett lépésekkel.

Szente Tünde

Az ökológiai lábnyom, avagy mennyire terheljük környezetünket

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. A számítás figyelembe veszi az egyes csoportok energia-, étel-, víz-, építőanyag és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni.