Idegenekkel barátságos, befogadó nép (volt) a magyar. Érkeztek ide többek között jászok és kunok, jóval később életüket mentő görög, azután chilei menekültek. Akik szinte mind beilleszkedtek. Beloiannisz falu rá a legutóbbi példa.

Jöttek svábok is – a miénkkel megközelítően azonos – kulturális háttérrel, akik otthonra leltek nálunk, és maradtak volna, ha bosszút lihegő, háborútól sebzett ideológia nem telepítette volna vissza őket néhai hazájukba.

A Kossuth rádió péntek délutánonkénti, Külföldiek Magyarországon című riportműsora hétről hétre megszólaltat olyan férfiakat és nőket, akik itt, Magyarországon leltek új hazára és egzisztenciára, sőt közülük sokan itt alapítottak családot. Venezuelai, angol, olasz, arab, japán és még sok nép fia, lánya szólal meg péntek délutánonként a rádió mikrofonjában folyékony, más esetben tört magyarsággal. Kár, hogy nem szerkesztődtek kötetbe ezek az érdekes kisriportok, mindmáig. Azt is igazolva, hogy nem idegengyűlölő alapvetően a magyar.

De!

Okkal lehet idegenellenes egy nép, akár a magyar is, ha veszélyesen magasra szökhet az idegenek aránya a helyben élőkhöz képest, ha az idegenek jórészt egy tömbbe gyűlnek és nem hajlandóak integrálódni az anyanemzethez. Trianon példája ERRE is figyelmeztet minket, magyarokat!

Az Európai Unió kvóta-direktívája jelenleg csekély számú migráns befogadását irányozza elő az egyes tagországoknak, például Magyarországnak.

Egyelőre.

De tudnunk kell, hogy csupán idő kérdése (például klímaváltozás!), és tíz, vagy százmilliók kényszerülhetnek elhagyni életterüket elsivatagosodás, vízhiány, helyi túlnépesedés, vagy a felsoroltak miatti helyi háborúk okán. Ha a Föld immár 7 milliárdot meghaladó lakosságának szegényebb – mellesleg gyorsabban szaporodó népességű része a migrációt választja – kvóta elv ide, vagy oda, akár több millió migráns is helyet, életteret kérhet olyan kis országoktól, mint Szlovénia, Szlovákia, vagy éppen Magyarország!

Eme veszély ellen hitem szerint nincs más jó hárítási lehetőség, mint a tudományos ismeretek, a bevált gyakorlatok jó exportjával megalapozott segítségadás a hazájukat elhagyni szándékozó millióknak, de egyidejűleg az Európai Unió és a többi fejlett ország határainak tömeges migráció előli lezárása mellett. Ebbe a segítségadásba nem kizárólag know-how-ok (tudd hogyan) sokaságának kell beletartoznia, hanem a vallási türelem, az állam és a vallás különválasztása feltétlen elfogadtatásának, valamint a civilizációs társadalmi együttélési szabályok és jogi normák elfogadtatásának is!

Anno misszionáriusok terjesztették és fogadtatták el több földrészen is a keresztény vallás tanait. Nem eredménytelenül. Talán lehetne helyben nyújtandó anyagi-technikai segítségadáson túl (amire hellyel-közzel akad példa) emberiességi, szellemi muníciót IS adni a jobb élet reményében vándorbotot ragadni szándékozó millióknak. Akár „árukapcsolásra” emlékeztető feltételként! Mindez véleményem szerint csak az egész fejlett világ összefogásával lehet valóban eredményes és gördülékeny.
Cs. Gy.

(Földzsugor címmel 2011. augusztus 25-én írtam - tömörnek szánt - gondolatcsomagot egy pályázathoz és az Infodunaujvaros-ba. Akkor még nem volt tömeges migráció! Ami ma már tény és uralkodó téma a médiában. Ezúttal – részben - új közelítéssel szándékoztam kiegészíteni a médiában kavargó vélemények sokaságát)